Nagy port kavart fel és társadalmi vitát váltott ki az óvodai nevelés szabályozására az idén februárban kiadott kormányrendelet, amelyben arra kötelezték az óvodákat és az óvónőket, hogy tudatosan kerüljék a nemi sztereotípiák erősítését. Ezt sokan úgy fordították le, hogy a kislányok nem járhatnak szoknyában, nem főzőcskézhetnek és nem babázhatanak, a fiúk meg nem birkózhatnak, nem autózhatnak és nem játszhatnak indiánosdit. A magyar társadalom többsége e polémia kapcsán hallott először arról a fogalomról, hogy „gender” és „Gender Mainstreaming”. Mitikus homály övezi ezt a fogalmat, nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy miről is van szó igazából. Erről beszélgettünk Dr. Christl Vonholdttal, a téma ismert német szakértőjével és kritikusával.
Krúdy Tamás interjúja magyar nyelven itt olvasható ... »
In einem Interview für die ungarische Frauenzeitschrift ELLE spricht Dr. Christl R. Vonholdt, Leiterin des Deutschen Instituts für Jugend und Gesellschaft, über Sinn und Unsinn der Top-Down-Strategie des Gender Mainstreaming zur Gleichstellung von Mann und Frau und darüber, was jungen Menschen hilft, ihre geschlechtliche Identität zu entwickeln und zu festigen.
Milyen kihívásokkal szembesülhetünk ma a családpasztoráció során a nemi erkölcs terén? – fogalmazta meg Bíró László azMKPK családreferens püspöke az idei őszi papi családpasztorációs találkozó alapkérdését. A meghívott előadók e kihívások természetét, a rájuk adható válaszokat és a pasztorációra háruló feladatokat járták körül. A Németországból érkezett Christl Ruth Vonholdt, a DIJG intézet (Deutsches Institut für Jugend und Gesellschaft) igazgatója a nemi identitás kérdéskörét tárgyalta. A Magyar Kurír az intézet munkásságáról, előadása témáiról kérdezte.
Exmeleg: Van választási lehetőség! Egy oldal olyan nőknek és férfiaknak, akik saját nemük iránt éreznek vonzalmat, de nem elégedettek ezzel a helyzettel; akik meleg vágyaik csökkentésére és a bennük mélyen meglévő heteroszexuális vonzalom növelésére vágynak.
Hessen tartomány parlamentjének jogi bizottsága részére megfogalmazott állásfoglalás a bejegyzett élettársi kapcsolat elismerésére vonatkozó törvényjavaslathoz.
A törvényjavaslat arra irányul, hogy „a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi helyzetét sok téren egyenlővé tegye a házassággal”. Ezt azzal indokolja, hogy „szükséges lenne az élettársi kapcsolat és a házasság jogi egyenlősége”. Tehát, bár még kerüli a fogalmat, a törvényjavaslat a „homoszexuális házasság” bevezetését célozza meg.